TEMISZ Kosárkör
→ ha szeretsz kosárlabdázni vagy megtanulnál, minden hétfő este 20.00-22.00 óra között együtt játszhatsz velünk a Henri Coandă Líceum Sportcsarnokában.
AsztaliTEMISZ:
→ minden csütörtökön, 20.00-22.00 óra között kötetlen, baráti hangulatú asztaliteniszezésre várunk a Bartók Béla Elméleti Líceum Sporttermébe
Játékest:
→ minden hónap második vagy harmadik szombatján 18.00-24.00 óra között izgalmas társasjátékokat próbálhatsz ki, a Küttel Klubban.
Játékestre várunk titeket ezen héten is, a TEMISZ-irodába, pénteken (2014. július 4-én) este 19:00 órától. A Játékest kétheti rendszerességgel zajló rendezvényünk, amely nem (csak) kockafejeknek szól. Számos társasjáték közül lehet választani, amelyet kiscsoportokban játszunk (Dixit, Carcassone, Honfoglaló, Aranyásók, Catan, stb.) Gyertek, szürcsöljük együtt a diadalmas győzelem édes nedűjét és vigasztaljuk egymást a mindent megsemmisítő vereségek keserű pillanataiban. Kedvenc társasjátékaitokat ne feledjétek otthon!
Szervező:
Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ)
Partnerek:
Temesvár Polgármesteri Hivatala és Temesvár Önkormányzata
”Harmónia” Társasági Tánccsoport
Temesvári Honvéd Kör
A rendezvény megnevezése és típusa:
A „Temesvári Társastánc Bajnokság” – egy olyan társastánc verseny, amelyen versenykönyvvel nem rendelkező táncosok és tánckedvelők vehetnek részt. A táncversenyre a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet FESTIDART (Ifjúsági Tánc- és Művészeti Fesztivál) megnevezésű kulturális rendezvénysorozata keretében kerül sor, Temesvár Polgármesteri Hivatalának és Temesvár Önkormányzatának résztámogatásával.
A verseny dátuma, kezdete:
2013. november 9. – szombat – 15.00 óra
Helyszín:
Temesvár, Honvéd Kulturális Központ (Casa Armatei), Jenő herceg tér (Piața Libertății), 5-7. szám
Tervezett verseny- és korosztály kategóriák:
A táncverseny programja:
A verseny ünnepélyes megnyitójára 2013. november 9-én kerül sor 15.00 órai kezdettel. A versenyzők legkésőbb 13.30 óráig kell megérkezzenek a helyszínre. A verseny szervezője 14.00 – 15.00 óra között biztosít lehetőséget a párok bemelegítésére a táncparketten.
Egyéb információk és a versenyre való jelentkezés a következő elérhetőségeken lehetséges:
Szervező:
Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet: e-mail: office@temisz.ro, tel: +40 – 742 – 201028
A fesztivál főkoordinátora:
Ilonczai Zsolt: e-mail: ilonczaizsolt@gmail.com, tel: +40 – 727 – 005656
Szervezési koordinátor:
Metz Rita: e-mail: ritametz@gmail.com , tel: +40 – 724 – 219031, +40 – 758 – 835961
Minden érdeklődőt szeretettel várunk és szívesen látunk! A nézőknek a belépés ingyenes!
Mintegy százötvenen választották hétvégi szórakozásnak, kikapcsolódásnak a TEMISZ és a Harmónia tánccsoport közös szervezésében első alkalommal megtartott temesvári Anna-bált. Az Ifjúsági Ház kellemes környezete, a Szinkron zenekar változatos zenéje, meg a számtalan fiatal részvétele tette emlékezetessé a rendezvényt.
A bál megnyitójában hamisítatlan versenytánc-shownak tapsolhatott a lelkes közönség Metz Norbert és Cordun Cristina országosan díjazott táncosok jóvoltából, illetve a Harmónia tánccsoport egy tangó és egy angolkeringő koreográfia bemutatásával művészi szintre emelték a táncbemutatót.
Balatonfüreden a 188., Temesváron pedig az első Anna-bálon szórakozhattak a résztvevők. Temesvár vonatkozásában a történelem számontartja, hogy az első füredi Anna-bálon ismerkedett meg majdani hitvesével, a Temesváron született eleméri és ittebéi Kiss Ernő, akkor még huszárfőhadnagy, az 1848-as forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett vértanúja.
Ilonczai Zsolt, Temisz-elnök ismertette az ifjúsági szervezet újabb közösségi kezdeményezését: “Kettős célunk volt az Anna-bál megszervezésével: egyrészt a Harmónia tánccsoport egy fiatalokból álló tánccsoport, és annak idején az Anna-bál hagyományosan a fiatalok bemutatkozásának kedvelt helyszíne, alkalma volt. Úgy gondoltunk, hogy az Anna-bál, avagy ahogy eredetileg nevezték „a bálok bálja” kiváló alkalom lehet egy fiatalos, hangulatos esemény megszervezésére. Másrészt ilyenkor nyár közepén, ritkábbak a közösségi rendezvények, kulturált, tartalmas és színvonalas kikapcsolódási lehetőséget kívántunk nyújtani a magyar közösség tagjainak, fiataloknak és nem fiataloknak egyaránt. Betartva a száznyolcvannyolc évvel ezelőtti első bálon kialakult hagyományt, bálkirálynő választásán is gondolkodtunk, de e mostani első temesvári Anna-bálon nem kerül sor erre. Viszont díjazni kívántuk azt a bálozót, aki a legnagyobb mértékben járul hozzá a báli hangulat kialakításához – idén a Szíjártó házaspár, Diana és Imre az első temesvári Anna-bál díjával távozhattak a rendezvényről. Mivel úgy tűnik, hogy a helyi közösség részvételével kinyilvánította érdeklődését e kezdeményezésünk iránt is, a hagyományos szilveszteri, farsangi bálaink mellett az igazi Anna-bál mintájára megszervezzük az igazi temesvári Anna-bált. Nagy örömünkre szolgál, hogy az első temesvári Anna-bálra az országhatáron túl is felfigyeltek, a világháló segítségével különböző köszöntőleveleket kaptunk Budapestről, Szegedről, Békéscsabáról is, civil- és ifjúsági szervezetek vezetőitől, akik örömüket fejezték ki aziránt, hogy Temesvár magyar közössége az Anna-bálok szép hagyományának felélesztését tűzte ki célul.
Az első Temesvári Anna-bál sikeréhez hozzájárultak támogatóink, akiknek ezúton is köszönetet mondunk: minőségi magyar borokat ajánlott fel a tombolához a Vinum Hungaricum (Tamás Péter, Metz Rita), 2 wellness kezelést a Herbalife cég (Ardelean Csilla), a teremdíszítésben segítséget nyújtott a Quick Lunch cég (Manga Levente).”
Úgy tűnik a TEMISZ-elnök bizakodása nem hiábavaló, számos bálozó, fiatalok és idősek egyaránt, a jövő évi Anna-bálról érdeklődve fejezte ki részvételi szándékát.
Makkai Zoltán
A cikk forrása: Heti Új Szó, 2013. augusztus 2.
Temesvár – Régi hagyományt vezetett vissza a temesvári köztudatba a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) és Harmónia Tánccsoportja. Hosszú, évtizedekben mérhető kimaradás után, július 27-én, szombaton bálozókkal telt meg az Ifjúsági Ház Rotunda-csarnoka: közel 140 résztvevő ünnepelt együtt az I. temesvári Anna-bálon.
Az esemény kezdő mozzanataként a szervezők részéről Ilonczai Zsolt TEMISZ-elnök és Metz Rita táncoktató köszöntötték a résztvevőket, majd az Anna-bálok rövid történeti ismertetője következett. Ilonczai Zsolt elmondta: „Örömünkre szolgál, hogy az első balatonfüredi Anna-bálnak temesvári kapcsolódási pontja is van. A hagyomány szerint az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Fülöp János szervezte 188 évvel ezelőtt leánya, Krisztina tiszteletére, aki a bálon ismerkedett össze jövendőbeli férjével, Kiss Ernő temesvári születésű altábornaggyal, majdani aradi vértanúval”.
A bál nyitányának ünnepi mozzanatát jelentette az Anna-névnapot ünneplők felköszöntése: a Harmónia Tánccsoport táncosai egy szál vörös rózsával kedveskedtek az ünnepelteknek. Folyatatásként ünnepi műsor következett: a Harmónia Tánccoport elegáns angol keringő koreográfiával nyitotta a bált, majd a Metz Norbert és Cordun Cristina versenytáncpáros dinamikus showműsorral szórakoztatta a résztvevőket. Az ünnepi megnyitó záróakkordjaként a Harmónia Tánccsoport táncosai szenvedélyes tangó-koreográfiával adták át a táncteret az ünneplőknek.
A táncparkett szinte végig zsúfolásig megtelt, a Szabó Ferenc és zenekara, a SZINKRON együttes által szolgáltatott változatos, minden korosztály igényeit kielégítő zenének köszönhetően. A „bálok bálján” együtt mulatott idős és fiatal, minden korosztály képviseltette magát a legifjabbaktól a nyugdíjasokig.
A bál fő szervezője, Ilonczai Zsolt a Nyugati Jelennek elmondta: első Anna-bál lévén úgy döntöttek, hogy nem választanak bálkirálynőt, hanem a „bál legdinamikusabb párja” címet ítélik oda annak a párosnak, amely aktív jelenléttel, tánccal leginkább fokozza a bál hangulatát. A szerencsés nyertesek: Szíjjártó Diana és férje, Imre lettek, akik a szervezők ajándékával térhettek haza. Az eseményről nem hiányozhatott a tombola sem: a szerencsés nyertesek minőségi magyar borokkal térhettek haza a Vinum Hungaricum (Tamás Péter) felajánlásával, továbbá két wellnesz üdülés és más értékes nyeremények találtak gazdára. „A rendezvény elérte fő célját, sikerült egy újabb alkalmat teremteni a magyar közösségi élmény megélésére, amely korosztály-független és felemelő, a nyári időszakban, amikor Temesvárról szinte teljességgel hiányoznak a nagyobb magyar vonatkozású rendezvények” – nyilatkozta lapunknak Ilonczai Zsolt.
A szervezők ez úton mondanak köszönetet a magyarországi köszönő és gratuláló levelekért, amelyek a rendezvény szervezése kapcsán eljutottak az Ifjúsági Szervezethez.
A cikk forrása: Nyugati Jelen, 2013. július 31.
A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet és Harmónia Tánccsoportja 2013. július 27-én, szombaton, 20.00 órától, Anna-bált szervez a temesvári Ifjúsági Házban! A jó hangulatot és változatos zenét, a SZINKRON zenekar biztosítja.
A bálon táncprodukciókat mutatnak be többek között a Harmónia Tánccsoport táncosai! Az elegáns környezetet, ízléses terítéket, jókedvet és színes programot garantáljuk!
A TEMISZ-ben heti rendszerességgel működő tevékenységek a következők:
Társasági tánctanfolyam:
Időpont: minden kedden és csütörtökökön, 20. 30 órai kezdettel
Helyszín: Bartók Béla Elméleti Líceum, Díszterem
Célközönség: egyetemi hallgatók, licisek és minden fiatal aki társasági táncokat szeretne tanulni. Bármelyik alkalomtól be lehet kapcsolódni, segítjük az új táncosokat!.
Időpont: minden hétfőn, 18. 15 órai kezdettel
Helyszín: Gerhardinum Római-Katolikus Líceum
Célközönség: a Gerhardinum Római-Katolikus Líceum diákjai.
Activity kör:
Időpont: általában minden páratlan héten, 19. 00 órai kezdettel
Helyszín: Magyar Ház, TEMISZ iroda
Célközönség: egyetemi hallgatók, licisek és minden fiatal aki szereti a társasjátékokat, pantomímet, jó hangulatú szórakozást. Bármelyik alkalomtól be lehet kapcsolódni.
Filmklub:
Időpont: általában minden páros héten, 19. 30 órai kezdettel
Helyszín: Magyar Ház, Civil terem
Célközönség: Bármely korosztály, aki szívesen néz kivetítőn magyar szinkronos vagy feliratos filmeket.
Harmónia Tánccsoport koreográfia próbái :
Időpont: minden héten, csütörtökönként
Helyszín: Bartók Béla Elméleti Líceum
Célközönség: a Harmónia Tánccsoport tagjai
Bármely rendezvényről pontosítások és tájékoztatás kérhető a szervezet hivatalos elérhetőségein (megtalálhatóak a honlapunkon) vagy a www.facebook.com/temisz.ro facebook oldalon!
Temesvár, az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye, jelenleg Románia 3. és a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió (amelynek földrajzi központjában fekszik) legnépesebb városa.
Nevének eredete:
Neve a Temes folyó nevéből ered, a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. Etimológiája a szláv Tamiš szón alapszik. A román Timişoara a magyar Temesvárból származik.
Történelem
Ősi idők óta lakott hely, a 2. században római erőd állt a helyén. Várát 1212-ben említik először castrum regium Themes néven. Károly Róbert alatt királyi székhely lett, az uralkodó 1315-től 1323-ig itt tartotta udvarát. 1387-ben Garai Miklós macsói bán itt győzte le a lázadó déliek seregét. 1397-ben országgyűlés színhelye. Antonio Bonfini a 15. században szép épületekkel rendelkező mezővárosnak nevezte. Főispánja volt többek között Hunyadi János és Kinizsi Pál. 1443-ban földrengés sújtotta, vélhetően az Anjou-várpalota – hasonlóan a nagyváradi Szent László Székesegyházhoz – súlyos károkat szenvedett. A vár helyreállítását, korszerűsítését Hunyadi János kezdeményezte. 1514. június 9-én a fellázadt parasztsereg ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette. Dózsa György ekkor esett fogságba, s ezt követően végezték ki. Megégetésének helyét a Segítő Boldogasszony szobra jelöli a Mária-téren. A török 1552. július 27-én heves ostrom után foglalta el. A település elestéről és Losonczy István hősi haláláról Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg “A vég Temesvárban” Losonczi István haláláról című munkájában.
A Félhold uralma alól 1716-ban szabadította fel Savoyai Jenő herceg, ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy Temesvár fontos gazdasági központtá váljon. Az osztrákok betelepítése, illetve az etnikai és vallási sokszínűség kedvezett a lendületes fejlődésének. A mesteremberek és a kereskedők céhekbe tömörültek, és megvetették az ipar alapjait. A kereskedelemnek a Béga folyó szabályozása is kedvezett, hisz a megépített csatorna révén a városnak a vízen keresztül is kapcsolata létesült a fejlett nyugati világgal.
A 18. században a Temesi Bánság központja volt. 1732-ben ide költözött a csanádi püspök és káptalan. Római katolikus székesegyháza 1736 és 1773 között épült, és a csanádi püspökök temetkezőhelyévé vált. 1748-óta szerb ortodox püspöki székhely is. 1781-ben lett szabad királyi város. 1790. szeptember 1-jén szerb nemzeti kongresszust tartottak itt, hogy a magyarországi szerbeknek területi autonómiát követeljenek. 1849. augusztus 9-én falai alatt folyt a temesvári csata, amely a magyar honvédsereg teljes vereségével végződött. 1857-ben megnyitották a Magyar Keleti Vasút Szeged és Temesvár közti sínpályáját, amelyből sajnos mára alig maradt néhány szakasz. A mai Románia területén itt, a Bánságban haladtak át az első nemzetközi vonatjáratok.
Temesvár az ország azon városainak egyike volt, ahol megindult a tömegközlekedés, és forgalomba helyezték az omnibuszt. Ennél fontosabb, hogy 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították meg a főteret. A város 1941–ben kapott műszaki egyetemet, amely mára túlnőtte magát. Egyházi alapítású jogi, illetve bölcsészeti fakultással azonban már a 19. század derekán rendelkezett. A már nem létező katolikus szeminárium épületében működött intézménynek magyar, német és szerb anyanyelvű hallgatói voltak. A várfalakat urbanizációs okokra hivatkozva 1907-ben kezdték bontani. 1918-ban itt kiáltották ki az ún. Bánáti Köztársaságot. 1918 és 1920 között a város francia megszállás alatt állt, 1920-ban a nagyhatalmak Romániához csatolták, és ezzel megpecsételték multikulturális jellegét.
1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom. Az 1906-ban felállított Mária-szobor szomszédságában áll az a református imaház, amelynél 1989. december 15-én összegyűltek a Tőkés Lászlót védő hívek, majd élő láncot alkotva megakadályozták a tiszteletes erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó tömegből váltak ki a rendszer megdöntését követelő fegyvertelen forradalmárok, akik békés felvonulásra, tüntetésre szólították fel a lakosságot.
A kommunizmus megsemmisítette a korábbi megvalósításokat, az iparosokat elüldözte, gyáraikat tönkretette. A gazdasági gyarapodás 1990 után vált ismét valósággá, ám a régi, neves ipari létesítmények nem kaptak elég támogatást, többségüket bezárták, lebontották vagy Bukarestbe költöztették.
Oktatás
Temesvár egyetlen önálló magyar nyelvű oktatási intézménye a Bartók Béla Elméleti Líceum, amely elemi, általános és középiskolai osztályoknak egyaránt helyet ad. Magyar nyelvű középiskolai oktatásnak ad otthont még a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum (épületében működött az egykori Piarista Főgimnázium).
A város 1941-ben kapott műszaki egyetemet (a felsőfokú, magyar nyelvű bölcsészeti képzés a katolikus püspökségnek köszönhetően már a 19. század derekán beindult a városban), amely a későbbiekben, de leginkább az 1989-es forradalom után egyéb felsőfokú intézetekkel, karokkal, főiskolákkal bővült. Egyeteme Temesvári Nyugati Tudományegyetem néven működik. Temesvár ma Románia egyik legnagyobb egyetemi városa, az oktatás színvonala azonban az elmúlt évtizedben, a hígulás következtében jelentősen visszaesett. A megyeszékhelyen egyébként akadémiai kutatóközpont is működik.
Látnivalók
•a három zsinagóga közül ma már egyik sem használható, építészetileg és kultúrtörténetileg azonban érdekes színfoltjai a városnak;
•a település négy önálló múzeuma: a skanzennel azonos fedél alá költöztetett néprajzi, a Dóm-téri szépművészeti, illetve a Hunyadi-kastélyban berendezett, felújítás alatt álló történeti, régészeti s természettudományi közgyűjtemény; a felsoroltakat az 1989-es forradalom emlékháza egészíti ki;
•a Segítő Boldogasszony szobra (ez a nemrég restaurált, de ortodox kegyhellyé alakított kompozíció jelöli a kisnemes Dózsa György kivégzésének a helyét);
Losonczy tér (avagy Dóm tér)
•közepén a Szentháromság-szobor magasodik, ám egy ásványvizes kút is található itt, amit az elmúlt évtizedekben a városgazdáknak sikerült elrondítaniuk. A látnivalókban gazdag teret főként barokk épületek szegélyezik;
•a római katolikus Székesegyház vagy más néven Dóm 1736 és 1773 között épült barokk stílusban, alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak;
•a Szerb Ortodox Székesegyház egyes források szerint (1734-ben épült, mások szerint később;
•az igen cifra szerb püspöki palota;
•a várost a török uralom alól felszabadító Savoyai Jenő herceg háza a térre merőleges utcák egyikében tekinthető meg;
•a katolikus püspöki palota úgyszintén a térre merőleges utcák egyikében emelkedik, egyháztörténeti gyűjteménye előzetes bejelentkezés alapján nézhető meg;
•az egykori Kormányszéki Palota, amelyben Ady Endre is írnokoskodott (ma az igazságszolgáltatás területi testületeinek, szerveinek székhelye);
Dóm tér
Jenő-herceg tér
•a hajdani városháza;
•az egykori ferences kolostor maradványa;
•valamivel arrébb, a sétatér irányába a Hunyadi-kastély, amit Károly Róbert épített 1318-ban, Hunyadi János átalakított, majd az 1849–es ostrom rommá tett. 1851-benrenoválták. A benne székelő múzeumban 50 ezer tárgyat őriznek, zömmel a magyar időkből származót;
•a korzó felé néz az évszázados városi kőszínház, ami ma már négy az egyben: magyar, német (ezen két intézmény a hajdani Vigadóba szorult) és román színház, illetve opera;
Jenő-herceg (Szabadság) tér
A korzó (vagy Lloyd-sor)
-nevéhez illően ez egy, az osztrák-magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházakkal és szocreál épülettömbökkel körülölelt sétány, ám az ünnepek előtt és alatt inkább vásártér;
•az opera és a színház (egykoron Ferencz József Színház), amelynek (neobizánci stílusban megalkotott) eredeti homlokzatát hatalmas betonlapokkal takarták le és csúfították el a kommunizmus esztendeiben, hogy eltüntessék a korábbi “impérium” jeleit;
•a román hatalomátvételre az 1946-ban felszentelt ortodox katedrális emlékezteti a járókelőket és látogatókat, anélkül azonban, hogy bármi köze lenne a jelennél dicsőbb múltat idéző helyhez, annak szellemiségéhez, ízlésvilágához;
•Gyönyörű, műemlék jellegű ingatlanok sokasága vívja mindennapi harcát a megmaradásért a Józsefvárosban, az Erzsébetvárosban és a Gyárvárosban (vagyis a Majorokban); utóbbi egyébként a település legrégibb negyede. Kiemelkedő jelentőségű ebben a városrészben a Kossuth-térre vezető sétány, a Coronini-park és a sétány felőli szélén szerénykedő, rendkívüli művészi értékkel bíró, Fadrusz János szobrászművésznek tulajdonított Korpusz (amelynek épsége szintén veszélyeztetett, a Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján emelt monumentális Milléniumi Római Katolikus Plébániatemplom, valamint maga a Kossuth-tér és környéke (beleértve Magyarország legrégibb sörgyárát).
Kossuth Lajos tér az 1900-as évek elején
Béga-csatorna
•a Temesvárt kettészelő Béga-csatornát 1763 után Mercy gróf építette, aki összekötvén a folyót a nálánál mérgesebb Temessel, a vidék mocsarait is lecsapolta. A csatorna sokáig hajózható volt, ma viszont már nem az, noha rehabilitálásáért többen is felszólaltak már. A csendes Bégát hét híd szeli át, mindkét partján fűzfákkal övezett kellemes sétány tompítja a nagyváros zaját és szennyezett levegőjét.
Forrás: www.wikipedia.com
