Temesvár, az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye, jelenleg Románia 3. és a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió (amelynek földrajzi központjában fekszik) legnépesebb városa.

Nevének eredete:
Neve a Temes folyó nevéből ered, a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. Etimológiája a szláv Tamiš szón alapszik. A román Timişoara a magyar Temesvárból származik.

Történelem
Ősi idők óta lakott hely, a 2. században római erőd állt a helyén. Várát 1212-ben említik először castrum regium Themes néven. Károly Róbert alatt királyi székhely lett, az uralkodó 1315-től 1323-ig itt tartotta udvarát. 1387-ben Garai Miklós macsói bán itt győzte le a lázadó déliek seregét. 1397-ben országgyűlés színhelye. Antonio Bonfini a 15. században szép épületekkel rendelkező mezővárosnak nevezte. Főispánja volt többek között Hunyadi János és Kinizsi Pál. 1443-ban földrengés sújtotta, vélhetően az Anjou-várpalota – hasonlóan a nagyváradi Szent László Székesegyházhoz – súlyos károkat szenvedett. A vár helyreállítását, korszerűsítését Hunyadi János kezdeményezte. 1514. június 9-én a fellázadt parasztsereg ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette. Dózsa György ekkor esett fogságba, s ezt követően végezték ki. Megégetésének helyét a Segítő Boldogasszony szobra jelöli a Mária-téren. A török 1552. július 27-én heves ostrom után foglalta el. A település elestéről és Losonczy István hősi haláláról Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg “A vég Temesvárban” Losonczi István haláláról című munkájában.
A Félhold uralma alól 1716-ban szabadította fel Savoyai Jenő herceg, ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy Temesvár fontos gazdasági központtá váljon. Az osztrákok betelepítése, illetve az etnikai és vallási sokszínűség kedvezett a lendületes fejlődésének. A mesteremberek és a kereskedők céhekbe tömörültek, és megvetették az ipar alapjait. A kereskedelemnek a Béga folyó szabályozása is kedvezett, hisz a megépített csatorna révén a városnak a vízen keresztül is kapcsolata létesült a fejlett nyugati világgal.
A 18. században a Temesi Bánság központja volt. 1732-ben ide költözött a csanádi püspök és káptalan. Római katolikus székesegyháza 1736 és 1773 között épült, és a csanádi püspökök temetkezőhelyévé vált. 1748-óta szerb ortodox püspöki székhely is. 1781-ben lett szabad királyi város. 1790. szeptember 1-jén szerb nemzeti kongresszust tartottak itt, hogy a magyarországi szerbeknek területi autonómiát követeljenek. 1849. augusztus 9-én falai alatt folyt a temesvári csata, amely a magyar honvédsereg teljes vereségével végződött. 1857-ben megnyitották a Magyar Keleti Vasút Szeged és Temesvár közti sínpályáját, amelyből sajnos mára alig maradt néhány szakasz. A mai Románia területén itt, a Bánságban haladtak át az első nemzetközi vonatjáratok.
Temesvár az ország azon városainak egyike volt, ahol megindult a tömegközlekedés, és forgalomba helyezték az omnibuszt. Ennél fontosabb, hogy 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították meg a főteret. A város 1941–ben kapott műszaki egyetemet, amely mára túlnőtte magát. Egyházi alapítású jogi, illetve bölcsészeti fakultással azonban már a 19. század derekán rendelkezett. A már nem létező katolikus szeminárium épületében működött intézménynek magyar, német és szerb anyanyelvű hallgatói voltak. A várfalakat urbanizációs okokra hivatkozva 1907-ben kezdték bontani. 1918-ban itt kiáltották ki az ún. Bánáti Köztársaságot. 1918 és 1920 között a város francia megszállás alatt állt, 1920-ban a nagyhatalmak Romániához csatolták, és ezzel megpecsételték multikulturális jellegét.
1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom. Az 1906-ban felállított Mária-szobor szomszédságában áll az a református imaház, amelynél 1989. december 15-én összegyűltek a Tőkés Lászlót védő hívek, majd élő láncot alkotva megakadályozták a tiszteletes erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó tömegből váltak ki a rendszer megdöntését követelő fegyvertelen forradalmárok, akik békés felvonulásra, tüntetésre szólították fel a lakosságot.
A kommunizmus megsemmisítette a korábbi megvalósításokat, az iparosokat elüldözte, gyáraikat tönkretette. A gazdasági gyarapodás 1990 után vált ismét valósággá, ám a régi, neves ipari létesítmények nem kaptak elég támogatást, többségüket bezárták, lebontották vagy Bukarestbe költöztették.

Oktatás
Temesvár egyetlen önálló magyar nyelvű oktatási intézménye a Bartók Béla Elméleti Líceum, amely elemi, általános és középiskolai osztályoknak egyaránt helyet ad. Magyar nyelvű középiskolai oktatásnak ad otthont még a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum (épületében működött az egykori Piarista Főgimnázium).
A város 1941-ben kapott műszaki egyetemet (a felsőfokú, magyar nyelvű bölcsészeti képzés a katolikus püspökségnek köszönhetően már a 19. század derekán beindult a városban), amely a későbbiekben, de leginkább az 1989-es forradalom után egyéb felsőfokú intézetekkel, karokkal, főiskolákkal bővült. Egyeteme Temesvári Nyugati Tudományegyetem néven működik. Temesvár ma Románia egyik legnagyobb egyetemi városa, az oktatás színvonala azonban az elmúlt évtizedben, a hígulás következtében jelentősen visszaesett. A megyeszékhelyen egyébként akadémiai kutatóközpont is működik.

Látnivalók
•a három zsinagóga közül ma már egyik sem használható, építészetileg és kultúrtörténetileg azonban érdekes színfoltjai a városnak;
•a település négy önálló múzeuma: a skanzennel azonos fedél alá költöztetett néprajzi, a Dóm-téri szépművészeti, illetve a Hunyadi-kastélyban berendezett, felújítás alatt álló történeti, régészeti s természettudományi közgyűjtemény; a felsoroltakat az 1989-es forradalom emlékháza egészíti ki;
•a Segítő Boldogasszony szobra (ez a nemrég restaurált, de ortodox kegyhellyé alakított kompozíció jelöli a kisnemes Dózsa György kivégzésének a helyét);

Losonczy tér (avagy Dóm tér)
•közepén a Szentháromság-szobor magasodik, ám egy ásványvizes kút is található itt, amit az elmúlt évtizedekben a városgazdáknak sikerült elrondítaniuk. A látnivalókban gazdag teret főként barokk épületek szegélyezik;
•a római katolikus Székesegyház vagy más néven Dóm 1736 és 1773 között épült barokk stílusban, alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak;
•a Szerb Ortodox Székesegyház egyes források szerint (1734-ben épült, mások szerint később;
•az igen cifra szerb püspöki palota;
•a várost a török uralom alól felszabadító Savoyai Jenő herceg háza a térre merőleges utcák egyikében tekinthető meg;
•a katolikus püspöki palota úgyszintén a térre merőleges utcák egyikében emelkedik, egyháztörténeti gyűjteménye előzetes bejelentkezés alapján nézhető meg;
•az egykori Kormányszéki Palota, amelyben Ady Endre is írnokoskodott (ma az igazságszolgáltatás területi testületeinek, szerveinek székhelye);

Dóm tér

Jenő-herceg tér
•a hajdani városháza;
•az egykori ferences kolostor maradványa;
•valamivel arrébb, a sétatér irányába a Hunyadi-kastély, amit Károly Róbert épített 1318-ban, Hunyadi János átalakított, majd az 1849–es ostrom rommá tett. 1851-benrenoválták. A benne székelő múzeumban 50 ezer tárgyat őriznek, zömmel a magyar időkből származót;
•a korzó felé néz az évszázados városi kőszínház, ami ma már négy az egyben: magyar, német (ezen két intézmény a hajdani Vigadóba szorult) és román színház, illetve opera;

Jenő-herceg (Szabadság) tér

A korzó (vagy Lloyd-sor)
-nevéhez illően ez egy, az osztrák-magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházakkal és szocreál épülettömbökkel körülölelt sétány, ám az ünnepek előtt és alatt inkább vásártér;
•az opera és a színház (egykoron Ferencz József Színház), amelynek (neobizánci stílusban megalkotott) eredeti homlokzatát hatalmas betonlapokkal takarták le és csúfították el a kommunizmus esztendeiben, hogy eltüntessék a korábbi “impérium” jeleit;
•a román hatalomátvételre az 1946-ban felszentelt ortodox katedrális emlékezteti a járókelőket és látogatókat, anélkül azonban, hogy bármi köze lenne a jelennél dicsőbb múltat idéző helyhez, annak szellemiségéhez, ízlésvilágához;
•Gyönyörű, műemlék jellegű ingatlanok sokasága vívja mindennapi harcát a megmaradásért a Józsefvárosban, az Erzsébetvárosban és a Gyárvárosban (vagyis a Majorokban); utóbbi egyébként a település legrégibb negyede. Kiemelkedő jelentőségű ebben a városrészben a Kossuth-térre vezető sétány, a Coronini-park és a sétány felőli szélén szerénykedő, rendkívüli művészi értékkel bíró, Fadrusz János szobrászművésznek tulajdonított Korpusz (amelynek épsége szintén veszélyeztetett, a Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján emelt monumentális Milléniumi Római Katolikus Plébániatemplom, valamint maga a Kossuth-tér és környéke (beleértve Magyarország legrégibb sörgyárát).

Kossuth Lajos tér az 1900-as évek elején

Béga-csatorna
•a Temesvárt kettészelő Béga-csatornát 1763 után Mercy gróf építette, aki összekötvén a folyót a nálánál mérgesebb Temessel, a vidék mocsarait is lecsapolta. A csatorna sokáig hajózható volt, ma viszont már nem az, noha rehabilitálásáért többen is felszólaltak már. A csendes Bégát hét híd szeli át, mindkét partján fűzfákkal övezett kellemes sétány tompítja a nagyváros zaját és szennyezett levegőjét.

Forrás: www.wikipedia.com